Így dolgozom én meg én

A könyvírás egy nagyon fura dolog,
Közben minden gondom elpárolog.
A történet szereplőinek bőrébe,
Egy-egy énem kerül cserébe.
Ezért minden főhőst én játszok,
A gondolataikra így vadászok.
Mindenki szerepét átélem,
Ezért kell oly sok énem.
A cselekmény menetét én irányítom,
Ám szükség van a többiekre, ezt állítom!
Minden énemmel egyszerre beszélek,
Meghallgatom őket, ám senkit sem kímélek.
Ha rossz az ötlet, akkor azt elvetem,
De ha jó a gondolat, azt már szeretem!
Az írás előtt sokat tanakodunk,
Éneimmel együtt mi így dolgozunk.
Fura dolog hát a könyv s az írás,
Néha kacagás, néha meg sírás.